A Szabolcs-megyei Tiszabercelen született régi nemesi családban. Iskolába a híres Sárospatakra került, de itt mindössze öt évig tanult. Nem sok eredményt ért el, ezért apja nem is tanítatta tovább.

Amikor Mária Terézia királynő 1760-ban megszervezte udvarában a magyar nemesi testőrséget, elrendelte, hogy minden vármegyéből két nemes ifjat küldjenek Bécsbe testőrnek. Sok tehetséges ifjú került így a császárvárosba, a felvilágosultság korszakának egyik legjelentősebb művelődési központjába.

1765 őszén, 18 éves korában ebbe a víg testőrgárdába került be Bessenyei György, akit Szabolcs vármegye rendei küldtek fel Bécs városába, hogy képviselje a tiszavidéki magyarságot. A csinos, hatalmas termetű legény mindenben megfelelt, csak egy hibája volt, szellemi elmaradottsága.

Bódultan állt a császárváros fényében és csakhamar rádöbbent hiányos műveltségére. Nem tudjuk mi emelte ki a könnyű időtöltés világából, bizonyos, hogy tíz hosszú esztendőn át kitartóan tanult, hogy beszélni tudjon németül és franciául, s ennek segítségével nyíljon ki előtte egy gazdag kulturvilág. Így pótolta erős akarattal ifjúkori mulasztását. Felismerte a nagy veszedelmet, amely hazáját fenyegeti, ha lemarad nyugat művetségétől.

Szorgalma, kitartása társait is magával ragadta. Írni kezdett, buzdított. A bécsi magyar testőrök a nyelv ápolására irodalmi kört alapítottak, amelynek élére Bessenyei György került.

„Állták a bécsi vártat és hazafordult arccal örködtek a magyar nyelv fennmaradásán és szépségéen. Európaivá, színvonalas műveltségűvé akarták tenni szeretett hazájukat. Nemcsak ranggal és karddal, hanem tollal és ésszel is szolgálták hazájuk érdekét.”

A messze idegenben éltek, de a szülőföldön szereztek érdemet. Nyíregyháza terén áll Bessenyei szobra, mint a nemzet hálájának jelképe. Sírja Bihar megyében, a Berettyó folyó melletti Bakonszeg községben van.

Bessenyei nemcsak névadója, de példaképe is csapatunknak. Egy ember, aki bátran szembenézett saját gyengeségével, és kitartó szorgalommal igyekezett azt leküzdeni. Példát mutatott társainak, hazaszeretete nem ostoba gőg és önteltség, hanem okos keresése mindannak ami szép, nemes és hasznos, ami egy nemzetet előre visz.